Nyáron szerencsés, ha a lovak legelőre járhatnak és a szálas takarmányuk jelentős részét megfelelő hozzászoktatás után legelés során, friss fű formájában vehetik fel. Sajnos azonban nem minden ló van olyan helyzetben, hogy legelő is a rendelkezésére álljon. Ilyenkor gyakran felmerül a kérdés a lovasokban, hogyan kedveskedhetnének mégis lovaiknak némi friss szálas takarmánnyal?

Általában a nem lovas barátok, ismerősök azonnal tudják erre a kérdésre a választ, s nem is értik, hogy a lovasok számára ez miért nem egyértelmű? Szerintük az igazi win-win szituáció egy ilyen esetben, ha a fűnyíróval levágott füvet felajánlják a lovaknak. Hiszen akkor nekik nem okoz fejtörést, hogyan, miként és meddig tárolják a levágott gyepet, míg a ló is jól jár. Azonban ez a forgatókönyv biztos út az állatorvoshoz.

És hogy mi ennek az oka? Az első és legfontosabb, hogy a fűnyíróval csak viszonylag rövid szálú, alacsonyra nőtt gyepet, pázsitot lehet vágni, amely hajlamos arra, hogy kisebb-nagyobb csomókba összeálljon (már a fűnyíró tartályában).  Ha ezt az apróra vágott füvet a lovak megeszik, szinte minden esetben számolhatunk a nyelőcsőeltömődés kialakulásával. Ez az apró szálú vágott fű ugyanis nem igényel túl sok rágást, a négylábú patások mondhatni „nyelik, mint kacsa a nokedlit”. Azonban így a takarmány szájüregben történő „előkészítése” nem lesz megfelelő, nyállal sem tud kellően keveredni.  Mindennek pedig az lesz a következménye, hogy a nyelőcsőben összeállva megakad. 

Milyen tünetekkel jár a nyelőcső elzáródás?

Nagyon jellegzetes ilyen esetekben, hogy az érintett ló azonnal abbahagyja az evést, a fejét előre-lefelé nyújtja, az orrnyílásaiból takarmánnyal szennyezett váladék ürül és köhög. Mindezek mellett nyugtalanság, kaparás és izzadás is gyakran előfordul, amelyet sok esetben összetévesztenek a lovasok a kólika okozta nyugtalansággal. Mivel mind a nyelőcsőeltömődés, mind a kólika vészhelyzetnek számít, ezért a legfontosabb mind a két esetben, hogy az állatorvost azonnal értesítsék.

Ha nincs gyorsan és szakszerűen kezelve ez az elváltozás, akkor a takarmány légcsőbe való bekerülése végett (félrenyelés) ún. aspirációs/félrenyeléses tüdőgyulladás alakulhat ki, amely lázzal, bágyadtsággal és étvágytalansággal jár majd együtt. 

Azok a kivételt képző lovak, akiknek nem lesz nyelőcső eltömődése a fűnyíróval vágott fűtől, még nem szabadultak meg a veszélytől. Ugyanis, ha nem megfelelően volt tárolva/fonnyasztva a levágott fű az etetés előtt, akkor az enyhébb vagy súlyosabb kólikához vezet. 

De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a lovak számára felkínált szálas takarmánynak jó minőségűnek kell lennie. Nem mindegy a növények összetétele (pl. fűfélék, mérgező növények), illetve a takarmány higiéniája (porral, talajjal, penészgombával való szennyezettség) sem. 

Elmondható tehát, hogy a fűnyíróval vágott fű nem alkalmas a lovak takarmányozására még kis mennyiségben sem!