A sikeres telepítés, a talaj-előkészítés és a használatbavétel szakmai alapszabályai

 

1. Időzítés és klímaadaptáció a gyeptelepítésben

Mire ügyeljünk gyeptelepítéskor? 

A korábbi szakirodalmakban, a szakkönyvek régebbi kiadásaiban az szerepelt, hogy a gyeptelepítéseket a nyár végén, szeptember első felében ildomos végezni. Ugyanakkor a folyamatosan és felgyorsultan változó klímakörülmények között élünk, ebből kifolyólag a naptári meghatározások egyre kevésbé helytállóak.

A gyakorlatban elsősorban továbbra is a szeptemberi telepítéssel számoljunk, ezen belül pedig szigorúan nem a naptárhoz, hanem a pontos időjárás-előrejelzéshez kell igazodni. Fontos szabály, hogy a telepítés szeptember végéig mindenképpen történjen meg, mert az egyes helyeken mikroklimatikusan jelentkező hajnali fagyok a csíranövényt akár teljesen el is pusztíthatják.

 

2. Magágy-előkészítés, vetés és talajápolás

Mivel a gyepalkotó fajok esetében apró magról van szó, a telepítés felszínében finoman elmunkált, aprómorzsálékos, önmagába ülepedett, sík felszínű magágyat kíván. A sík felszín azért is elengedhetetlen, hogy tartani tudjuk a pontosan 1 cm-es vetési mélységet.

Amennyiben a mag mélyebbre, 3-4 cm-re kerülne, fennáll annak a lehetősége, hogy mivel nagyon kis mennyiségű szikanyagot tartalmaz, nem fog kibújni, kicsírázni, és még azelőtt elhal, mielőtt elérné a felszínt. Ugyanakkor a másik gyakori hiba, amikor a kijuttatott magot nem takarja föld. A megfelelő talajtakarás – az a maximum 1 cm-es réteg – kulcsfontosságú.

A vetést követően kifejezetten ajánlott a hengerezés, pontosan azért, mert az apró magvak igénylik a közvetlen talaj-mag kontaktust. Emellett, ha a későbbiekben kaszálni kívánjuk a felületet (nem csak legeltetni), és a kaszálékot rendkezelni, bebálázni szükséges, mindez egyenletes felszínt igényel, hogy a munkagépek megfelelő üzembiztonsággal tudjanak dolgozni.

Figyelmeztetés a hengerezéssel kapcsolatban:
Kötöttebb, magasabb agyagtartalmú talajokon óvatosan bánjunk a vetés utáni hengerezéssel! Ha a terület egy intenzív csapadékot kap, az agyag fizikai tulajdonságánál fogva a talajfelszín cserepesedhet. Ez meggátolhatja a mag csírázását, a vetés befülled, és a növény ki sem kel, mivel nem tudja áttörni a cserepesedett felszínt. A vályog- és homoktalajokon ennek nincs ekkora jelentősége.

 

 

3. Vetésforgó és a talajszerkezet védelme

Jelenleg új telepítésről beszélünk, nem gyepfelújításról. Lehetőleg kerüljük a több hosszú éves, vagy akár évtizedes gyepek feltörését követő azonnali újragyepesítést. A levegőtlen (oxigénhiányos, reduktív), tömörödött talajban ugyanis nagyon sok káros bomlástermék szaporodhat fel.

Ha egy 5, 8 vagy 10 éves gyepet feltörünk, és oda újra gyepet akarunk telepíteni, tegyünk be a vetésforgó ciklusba egy gabonát (például zabot, ami biológiailag nagyon jól átdolgozza a talajt), gabona-pillangóst (például: https://sersiafarm.hu/oszi-keverek ), vagy alkalmazzunk zöldtrágyanövényt.

A talajtömörödést az erre szolgáló gazdászpálcával ellenőrizhetjük. Tudni kell, hogy a homoktalaj is képes rendkívül keményre, „betonkeményre” tömörödni. A gyepterületeken a gépcsoportok mozgása (kaszálás, rendkezelés, bálázás, bálahordás) mind komoly gépi munkát igényel, ami folyamatosan tömöríti a talajt és rombolja a talajszerkezetet.

 

 

4. Használatbavétel: Mikor engedhető rá az állat?

A gyeptelepítés sikeressége nagyban függ attól, hogyan történik a növényzet megerősödése. Ez a háttérben a talajadottságoktól is függ (homoktalaj vagy kötött agyagtalaj).

– Tavaszi telepítés esetén: A tavaszi telepítések jelentős része az első növedékben gyomosodhat. A telepítés utáni első növedékre semmiképpen se engedjük rá az állatot! Sőt, tavaszi telepítésnél sokszor még az adott évben sem szabad legeltetni, hanem csak a következő évben.

– Őszi telepítés esetén: Magától értetődik, hogy csak a következő év jöhet szóba. Itt is az első növedéket feltétlenül kaszálással hasznosítjuk!

A telepítés évében szigorúan kerüljük, hogy a területre állatot engedjünk. A következő év első növedékének kaszálásakor lehet pontosan megítélni, hogy a kultúra mennyire erősödött meg, mennyire állt be, és milyen a talajtakarás.

Ezt követően hozható meg a döntés: az első kaszálás utáni új növedékre ráengedhető-e már az állat, vagy még várni kell. Itt szintén fontos a jó megítélés, hogy mind az őszi, mind a kora tavaszi időszakban elkerüljük a növények agyontaposását.

Kezelés nedves talaj esetén:
Legeltetéskor mindenképpen kerülni kell a túllegeltetést, az agyonterhelést, a nyomást és a kitiprást. Határozottan kerüljük a legeltetést akkor, ha a terület talaja vizes! A homok gyorsan átengedi a vizet, de a kötöttebb agyagtalajon a pata mély nyomot hagy, összetiporja, összenyomkodja és teljesen tönkreteheti a legelőt.

Ha a gyep beállt, jó állapotú, akkor esőben nem kell kizárni az állatokat. Kivételt képez, ha az egész felület „embermarasztaló sár”, agyag, ami a gumicsizmát is leveszi az emberről – ilyenkor zárjuk ki őket! Ám az ilyen terület már nem valódi gyep, hanem egy kiritkult maradvány.

 

5. Fajválasztás és tápanyag-utánpótlás

A gyeptelepítés során megfelelő arányban igyekezzünk elegyíteni az aljfüveket és a szálfüveket, valamint a pillangósokat. A fajok közül a ló által kedvelt fajok – mint például az angolperje vagy a csomós ebír – sikerrel beilleszthetők a keverékbe.

A kora tavaszi legeltetéssel járjunk el rendkívül óvatosan és körültekintően. 

Tápanyag-ellátás tekintetében az alábbi szakmai irányelveket kövessük:

– Alaptrágyázás: Alapvetően a talaj növények által felvehető ásványianyag-készlete határozza meg, de a későbbiekben minden évben 10–12 t/ha komposztálódott (Bacteriolittel kezelt https://sersiafarm.hu/bacteriolit ) szerves istállótrágya kijuttatása ajánlott, a gyepterület florisztikai arányának fenntartása érdekében.

Nitrogéntrágyázás és pillangósok: Amennyiben a gyepben pillangósok is találhatók, és azt intenzíven nitrogénműtrágyázzuk a fű hozamának növelésére, a pillangós növényeket előbb-utóbb kiszorítjuk/kipusztítjuk a gyepből.

Starter trágyázás: Amennyiben a megengedett és szükséges feltételek fennállnak, maximum starterként 27 kg N/ha (nitrogén hatóanyag/hektár) dózissal szabad megdobni a területet, többel nem érdemes.

Tudatosítanunk kell magunkban, hogy ha a telepítés során mindent pontosan úgy végzünk is el, ahogy a nagykönyvben meg van írva, az a sikernek még csak az 50%-a. A másik 50%-ot sajnos a környezet alakítja – azaz vagy hozzáteszi fentről az időjárással (csapadék!), vagy nem. A telepítés elvégzése önmagában nem garantálja a végső sikerességet, de a szakszerű talaj-előkészítéssel, a vetésmélység betartásával és a tipró paták idejében történő beengedésével és kizárásával a maximálisat hozhatjuk ki a területből.

A sikeres vetőmagkeverék megválasztásáról ide kattintva olvashat: https://sersiafarm.hu/Hogyan-erdemes-legelo-es-kaszalokevereket-valasztani

 

A Sersia Farm Kft. idén a III. Lóbarát Fesztivál Silver fokozatú támogatója.

Velük is találkozhatsz október 3-án a Fesztiválon.

További részletekért ide kattints: https://lobaratfesztival.hu/